cimeres
Igazgatási ügyek

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 8.00.-16.00.
Szerda: 8.00.-16.00.
Péntek: 8.00.-14.00.
Keddi és Csütörtöki napokon ügyfélfogadás nincs, kivétel a halotti anyakönyvi ügyintézés.
Ebédidő: 12.00.-13.00. óra között 30 perc

ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Anyakönyvvezetők: Turcsán Mónika, Pazsitni Anita, Mlinárcsek Ferencné

Anyakönyvi és hagyatéki ügyek:

Elérhetősége:Polgármesteri Hivatal Telefon:35/380-101

Anyakönyvi szolgáltatási díjak:

  • Személyi igazolvány cseréjéhez lejárat esetén anyakönyvi kivonat: illetékmentes
  • Újszülött gyermek anyakönyvezéséhez a házassági anyakönyvi kivonat: illetékmentes
  • Haláleset anyakönyvezéséhez házassági anyakönyvi kivonat vagy a házastársa halotti kivonata: illetékmentes
  • Anyakönyvi kivonat: 2.000,- Ft
  • Állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem: 1.500,- Ft
  • Külföldön történő házasságkötéshez tanúsítvány iránti kérelem: 5.000,- Ft
  • Névviselés megváltoztatása (házassági vagy válás utáni) iránti kérelem: 5.000,-Ft
  • Névváltozás (Önkormányzati minisztériumi illetékességgel): 10.000,- Ft

Anyakönyvi kivonatok

  • Születési, házassági, és halotti anyakönyvi kivonat kérhető az eljárás illetéke 2000 forint.
Kivonatok fajtái:
  • születési
  • házassági
  • halotti
Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okmány. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.
Szükséges dokumentumok:
  • Személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
  • Lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele
  • Személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén, az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a jegyzőkönyv
Az anyakönyvi kivonatok illetéke az illetéktörvényben meghatározott esetekben illetékmentes.

Anyakönyvezés (újszülött, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset)  

  • Születés, újszülött anyakönyvezése (amennyiben a születés helye Nézsa)
  • Házasságkötési szándék bejelentése (lakóhelytől függetlenül)
  • Haláleset anyakönyvezése (amennyiben a halálozás helye Nézsa)

Születés, újszülött anyakönyvezése

Ha a születés kórházban történik:
A gyermek születésének anyakönyvezéséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:
  • az anya érvényes személyi igazolványa és lakcímkártyája (külföldi állampolgár esetében érvényes útlevelének bemutatása)
  • a szülők lehetőség szerint frissen kiváltott házassági anyakönyvi kivonata (ez a gyermek születéséhez illetékmentesen kiváltható a házasságkötés helye szerinti anyakönyvi hivatalban)
  • külföldi állampolgárságú szülők külföldön kötött házassága esetében hiteles fordításban kell a házassági anyakönyvi kivonatot bemutatni (OFFI)., valamint egy igazolást országuk követségétől, hogy a házasság fennáll a gyermek születésekor
  • amennyiben házasságon kívül született a gyermek, és a szülők teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, ennek egy példánya is szükséges az anyakönyvezéshez
Ha a születés intézeten kívül történik:
  • az intézeten kívüli születést a szülők, továbbá a  szülésnél közreműködő orvos jelenti be
  • az intézeten kívüli születést, ha annál orvos nem működött közre, a bejelentésre kötelezettnek nyolc napon belül kell bejelentenie
A bejelentőnek hoznia kell:
  • a szülők, illetve a szülésnél jelenlévő orvos által kitöltött „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről" nyomtatványt, amely az anyakönyvi hivatalban kérhető
  • "Vizsgálati lap otthon született gyermekről" nyomtatvány-t, amelyet a gyermekorvos állít ki
  • A Terhesgondozási kiskönyvet
  • a szülész-nőgyógyász szakorvos által a szülés tényéről kiállított igazolást  

Házasságkötési szándék bejelentése (lakóhelytől függetlenül)

Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek:
  • a házasulók együttes, egyidejű személyes megjelenése
  • személyazonosságot és állampolgárságot igazoló érvényes okmány (személyi igazolvány vagy útlevél)
  • lakcímkártya
  • születési anyakönyvi kivonat
  • elvált, özvegy fél családi állapotát igazoló záradékolt házassági kivonata
Külföldi állampolgárral, vagy külföldi állampolgárok házasságkötési szándékának bejelentése előtt kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az Anyakönyvvezetőnél!
A házasságkötés időpontja a házassági szándék bejelentésétől számított 31. naptól tűzhető ki. Az iratok a bejelentést követően fél évig érvényesek.
Indokolt esetben a jegyző (Csjt. 2 § (2) bek. alapján) felmentést adhat a 30 napos várakozási idő alól. Az eljárás illetéke 2.200.- forint, amelyet illetékbélyegben kell befizetni.

Haláleset anyakönyvezése (amennyiben a halálozás helye Nézsa)

A haláleset bejelentéséhez minden esetben szükséges:
  • az orvos által kiállított, orvosi pecséttel ellátott halottvizsgálati bizonyítvány
  • jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről (halálozási lap)
  • az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányai: személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély, lakcímkártya
  • születési anyakönyvi kivonata
  • családi állapotát igazoló okirata, ( ha az elhalt házas családi állapotú, a házassági anyakönyvi kivonata, ha elvált, a házasságát felbontó jogerős bírósági ítélete vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, ha özvegy, az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat)
  • a halálesetet bejelentő személyi igazolványa, lakcímkártyája
Kórházon kívüli halálesetnél (amennyiben az elhunytat hamvasztani szeretnék) a kistérségi ÁNTSZ engedélye szükséges.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

  Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lakóhelytől függetlenül tehetnek a szülők, mindkettejük együttes jelenléte mindenképp szükséges.

Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:
Lakóhelytől függetlenül intézhető.
Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.
A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges:
  • mindkét szülő érvényes személyi igazolványa (ennek hiányában érvényes magyar útlevele), valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája
  • az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata. Ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
  • a terhesgondozási-kiskönyvet is hozzák magukkal, valamint szakorvosi igazolást a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki
A gyermek megszületése után történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:
Lakóhelytől függetlenül intézhető.
Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája
  • az anya családi állapotát igazoló okirata ( ha az anya elvált, a záradékolt házassági kivonata; ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)

Névváltoztatás  

A névváltoztatási kérelem esetén a születési családi és utónév módosítása kezdeményezhető, ennek eljárási illetéke 10.000.- forint. Szintén névváltoztatásra van szükség a házassági névviselési forma megváltoztatásához, ennek illetéke 5.000.- forint.
Születési családi és utónév változtatása (amennyiben a kérelmező lakóhelye Nézsán van)
A kérelem benyújtásához szükséges okiratok:
  • az érintett fél személyazonosító okmánya, lakcímkártyája
  • születési anyakönyvi kivonata
  • ha házas, a házassági anyakönyvi kivonata
  • kiskorú gyermekének, gyermekeinek születési anyakönyvi kivonata
Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. Ettől csak az az eset tér el, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták és ezt jogerős bírósági ítélet igazolja.
Szülő családi nevének megváltoztatása kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Kivétel: ha ezt a szülő kifejezetten nem kéri.
Az eljárás illetékköteles, első esetben 10.000.- Ft, további névváltoztatások esetén 30.000.- Ft.
Házassági névviselési forma módosítása (amennyiben a kérelmező lakóhelye Nézsán van, vagy az anyakönyvi esemény helye Nézsa)
Az eljáráshoz szükséges:
  • személyi igazolvány és lakcímigazolvány,
  • eredeti házassági anyakönyvi kivonat (abban az esetben, ha a házasságkötés helyszíne nem Nézsa)
Az eljárás illetékköteles: 5.000.- Ft

Hatósági bizonyítványok

Amennyiben az anyakönyvi esemény Nézsán történt, kérhető róla hatósági bizonyítvány.
Szükséges hozzá:
  • személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy kártyaformátumú vezetői engedély)
  • lakcímigazolvány, amennyiben rendelkezik vele
Vallás hatósági bizonyítványon történő igazolása csak az érintett kérelmére adható ki. A kérelem személyesen, vagy a kérelmező egyenesági leszármazottja nyújthatja be.
Fizetendő összeg:
az eljárás illetéke 2.200.- forint.

Hagyatéki eljárás

Ügyintéző: Mlinárcsek Ferencné

A hagyatéki eljárás célja, hogy rendezze a Nézsán állandó lakcímmel rendelkező elhunytak vagyoni helyzetét.
Az eljárás az esetek túlnyomó részében a halottvizsgálati bizonyítványok beérkezésével hivatalból indul, azonban az öröklésben érdekeltek bármikor adhatnak be kérelmet is, amennyiben rendelkeznek azokkal az adatokkal, amelyek a hagyatéki leltár kitöltéséhez szükségesek.
A hagyatéki ügyintézők feladata az ügyfelek felé az első lépést megtenni azzal, hogy a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót megkeresi és ebben a megkeresésben részletesen tájékoztatja az ügyfelet, hogy milyen iratokat és adatokat kell a hagyatéki leltár elkészítéséhez beszereznie.
Az eljárás a hozzátartozó nyilatkozata alapján indul, ezért az ügyfélnek személyesen kell a hivatalban megjelennie, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában, aláírásával igazolja az adatok valódiságát. Ha az elhunyt után ingatlan vagyon maradt, azt kötelezően fel kell tüntetni a hagyatéki leltárban. Mielőtt a közjegyzőhöz kerülnének az iratok, a társhatóságok megkeresése alapján a vagyon értékelését is el kell végezni. A hagyatéki ügyintézők feladata továbbá az esetlegesen felmerülő biztosítási intézkedések megtétele (például a lakás zárolása, az ingóságok illetve készpénz bírói letétben való elhelyezése), valamint a helyszíni ingó leltározás, és a széfek tartalmának tételes leltározásának lebonyolítása.
A hagyatéki eljárás a közjegyzőnél fejeződik be, ahol a hagyatéki tárgyalás keretében kerül átadásra a vagyon az örökösök részére. A tárgyalás időpontjáról a közjegyző értesíti az érdekelteket.
Amennyiben az elhunyt után nem maradt ingó, vagy ingatlan vagyon a hozzátartozó nemleges nyilatkozatot tehet.
Póthagyatéki eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha az örökösöknek csak később jutott tudomásukra valamilyen vagyontárgy megléte.

KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

Ügyintéző: Mlinárcsek Ferencné

A kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló szándékot a kereskedőnek be kell jelentenie a kereskedelmi hatóságnál. A bejelentést követően, ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, a kereskedő megkezdheti a tevékenység folytatását. Bizonyos termékek  továbbra is kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben forgalmazhatóak (ld. 3. számú melléklet), míg más termékek (ld. 6. számú melléklet) forgalmazása csak bejelentési kötelezettséget von maga után.
A bejelentést mozgóbolt, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint üzleten kívüli kereskedelem esetében a kereskedő székhelye szerinti település/Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, míg egyéb kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti település/Budapesten kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni.
A vállalkozások működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása, a szolgáltatási tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet alapján veszi nyilvántartásba hatóságunk a kereskedelmi tevékenységeket a bejelentések, illetve a működési engedélyek szerint.
A hivatkozott Kormányrendelet 6. számú melléklete a termékkörök listáját, míg a 3. számú melléklet kizárólag az üzletben forgalmazható, működési engedélyhez kötött termékköröket tartalmazza.
A kereskedelmi engedélyezési eljáráshoz (üzemeltető váltás esetén is) szükséges dokumentumok:

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
  • haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;
  • vállalkozói igazolvány, kistermelői igazolvány vagy cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat;
  • APEH bejelentés a tevékenységről;
  • eljárási illeték, illetékbélyeg formájában
  • vásárlók könyve

A bejelentés és a működési engedély módosítása:

A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást - cégnév, székhely, cégjegyzék szám, egyéni vállalkozó nyilvántartási szám, kistermelő regisztrációs szám, statisztikai számjel, üzlet elnevezésének változása, új termékek felvétele – haladéktalanul, illetve az üzlet nyitvatartási idejében bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni hatóságunk felé. A módosítás bejelentése illetékköteles.
A kereskedelmi tevékenység megszüntetését a kereskedő köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni, amennyiben működési engedéllyel rendelkezik annak egyidejű visszaadásával.
Bejelentés köteles tevékenység esetén 2.200.- Ft, működési engedély kiadása esetén 10.000.- Ft., és a működési engedély módosítása esetén  3.000-Ft. az illeték.

Szálláshely-szolgáltatási tevékenység

  A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény, valamint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet határozza meg a szálláshely típusait.
 A hivatkozott Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza szálláshely típusonkénti követelményeket.
A szálláshely üzemelési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok:
  • nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
  • haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
  • vállalkozói igazolvány, cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat
  • APEH bejelentés a tevékenységről
  • aláírási címpéldány, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás
  • helyszínrajz
  • illetékbélyeg 2.200.-Ft.

Az üzemeltetési engedély módosítása:

A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást - cégnév, székhely, cégjegyzék szám, egyéni vállalkozó nyilvántartási szám, adószám, statisztikai számjel, szálláshely elnevezésének változása – haladéktalanul, illetve a szálláshely nyitvatartási idejében bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni hatóságunk felé.
A kereskedelmi tevékenység megszüntetését az üzemeltető köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni, az üzemeltetési engedély egyidejű visszaadásával.

BIRTOKVÉDELEM-SZABÁLYSÉRTÉS

Birtokvédelem

Ügyintéző: Turcsán Mónika jegyző
Telefon:/35/ 530-040
Amennyiben a birtokost birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokvédelem illeti meg (ide tartozik például, ha. valakit kizárnak a lakásból, ahol lakik, a szomszéd a közműveket elzárja). Birtokvédelmet írásban lehet kérni, amennyiben a birtokháborítás egy éven belül történt. A kérelmet 2200 forintos okmánybélyeggel ellátva kell benyújtani. Az ügyintéző a kérelem alapján tárgyalást, illetve szükség esetén helyszíni szemlét tart, majd 30 napon belül határozatot hoz. A határozatban a jegyző az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését elrendeli, vagy a kérelmet elutasítja. A határozattal egyet nem értő fél közvetlenül a bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelmével.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása
birtokvédelmi kérelem, költségmentesség iránti kérelem, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentum, amennyiben a birtoksértés ingatlant érint, az érintett ingatlan tulajdoni lap, bérleti szerződés, vagy adás-vételi szerződés másolata
A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:
  • a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
  • b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
  • c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
  • d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  • e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,
  • f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
  • g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.
A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.
Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege
birtokvédelmi kérelem illetéke 2.200.- Ft,
Birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került.
A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.
A birtokvédelemnek kétféle útja alakult ki:
  1. a birtoklás tényén alapuló ( ún. possessorius birtokvédelem)
  2. a birtokláshoz való jogcímnek összemérésén alapuló (ún. petitórius) birtokvédelem.
Kikre terjed ki a birtokvédelem?
A birtokvédelemre a birtokos jogosult.
Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben - annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.
Egy dolognak egy időben több birtokosa is van. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.
Kit nevezhetünk birtoksértőnek?
A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be.
A birtokháborító általában a saját érdekében cselekszik.
Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?
A Ptk. a birtokvédelem három eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, birtokvédelem igazgatási úton és birtokvédelem bírói úton.
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.
Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak.
Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene (Pl. túllépi az arányos mértéket az, aki úgy akarja megakadályozni a gépkocsival való behajtást az ingatlanára, hogy megrongálja a gépkocsit.)
A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban való zavarást együttesen birtokháborításnak nevezzük.
A bírói gyakorlat a birtokháborítás fogalmát rugalmasan értelmezi, annak minősítve újabban számos környezeti ártalmat is. Ezáltal a birtokvédelem is a környezetvédelem egyik jogi eszközévé vált.
Az igazgatási úton történő birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes.
A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.
A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető panaszolt, egyaránt.
Eszerint a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérhet. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága is vitás.
Hogyan kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?
A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetében bizonyítania kell, hogy birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére irányulhat.
A birtokvédelmet kérő ügyfélnek a jegyzőhöz intézett kérelmében kell megfogalmaznia birtokvédelmi panaszát.
Kérelmére a jelenlegi illetéktörvény alapján, eljárási (2.200,-Ft.) illetékbélyeget kell ragasztani.
Panaszának tartalmaznia kell, hogy ki (név, pontos cím), mikor (év, hó, nap) és milyen birtoksértést követett el.
Csatolni kell: a birtokláshoz való jogcímet igazoló okiratot, állításáról (szakember, szakértő, tanú nyilatkozat) megfelelő igazolást.
Amennyiben minden adat a hatóság rendelkezésére áll, úgy meghallgatást tart, melyre idézi a birtokvédelemért folyamodó, és a birtokháborítást elkövető ügyfeleket.
A tényállás kellő tisztázása után dönt a birtokvédelmi kérelem tárgyában. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat megváltoztatása iránt kereseti kérelmet terjeszthet elő az a fél aki a hatóság határozatával nem ért egyet, az ellenérdekű féllel szemben.
A hatóság döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett jogszabálysértés esetén a döntés közlésétől számított 30 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát.
Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő
ténybeli birtoksértéstől számított 1 éven belül kérhető birtokvédelem az önkormányzat jegyzőjétől

Szabálysértés

Ügyintéző: Turcsán Mónika jegyző

A szabálysértési eljárás gyors és eredményes fellépést biztosít azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatalmazott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.
A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A feljelentésnek tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait, az elkövetett cselekmény helyének, idejének és az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása
személy azonosítására szolgáló okmány(ok), az adott ügyhöz kapcsolódó bizonyíték(ok)

Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege
  1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3.000.- forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3.500.- forint.
  2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes. A részletfizetési kedvezmény, halasztás iránti, méltányossági kérelem jelenleg 2.200.- Ft
Az alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, az ügyintézést segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet, illetve Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendeletei.
A szabálysértési eljárás megindítása:
A szabálysértési eljárás feljelentés, magánindítvány, illetve a szabálysértési hatóság észlelése alapján indul.
A feljelentést és a magánindítványt, a sérelmet szenvedett fél szóban, vagy írásban teheti meg.
A feljelentésnek tartalmaznia kell a szabálysértést elkövető személy személyi adatait (kivéve az ismeretlen elkövető) az elkövetett cselekmény helyének, idejének és lényeges körülményeinek leírását az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok megjelölésével.
A szabálysértési eljárás a magánlaksértés és a becsületsértés esetén nem feljelentés, hanem magándívány alapján indulhat, mely esetben 3.000.- Ft illetéket kell leróni.
A szabálysértési eljárás folyamata:
A szabálysértési hatóság a rendelkezésre álló iratok, illetve a különböző bizonyítási eszközök alapján dönt a szabálysértési ügyben.
A szabálysértési hatóság szükség esetén meghallgatást tart.
A meghallgatásra megidézett személy köteles a hatóság előtt megjelenni, ellenkező esetben rendbírsággal sújtható, vagy a rendőrség útján elővezethető.
A szabálysértési hatóság az eljárás befejezésekor az ügyben határozatot hoz. A határozat marasztaló, vagy megszüntető lehet.
A marasztaló határozatban a szabálysértési hatóság büntetést, vagy intézkedést alkalmaz.
Az önkormányzati szabálysértési hatóság büntetésként csak pénzbírságot szabhat ki.
Intézkedésként az önkormányzati szabálysértési hatóság figyelmeztetést, vagy elkobzást alkalmaz.
Jogorvoslatok:
A szabálysértési hatóság határozataival szemben panasszal, illetve kifogással lehet élni.
A sértettet a panaszjog a szabálysértési eljárást megszüntető határozattal szemben illeti meg.
Az elkövetőt a lefoglalással, illetetve a rendbírsággal kapcsolatosan illeti meg panaszjog.
Az elkövető kifogással élhet a vele szemben hozott marasztaló határozattal szemben.
A sértett, amennyiben kár érte, az ezzel kapcsolatos döntéssel szemben élhet kifogással, amennyiben a szabálysértési hatóság a sértett javára a kártérítés mértékéről érdemben döntött.
A panaszjogot, és a kifogást a szabálysértési hatóság határozatának közlésétől számított 8 napon belül lehet gyakorolni.
Végrehajtás: Meg nem fizetett pénzbírság és egyéb összeg meg nem fizetése esetén a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsájt ki, ha a letiltásra nincsen lehetőség, elrendeli a büntetés adók módjára történő behajtását. Amennyiben ez az intézkedés sem vezet eredményre, az elkövető beleegyezése esetén, a pénzbírságot közérdekű munkára kell átváltoztatni. Közérdekű munka végzésére kerületünkben nincs lehetőség. A pénzbírság meg nem fizetése esetén - végső esetben - a szabálysértési hatóság a pénzbírság elzárásra történő átváltoztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál kezdeményezi. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni. A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos egyéb megjegyzések:
Ezúton felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra, hogy a jogszabályokban felsorolt szabálysértési tényállások közül nem mindegyik ügyfajta tartozik az önkormányzat szabálysértési hatóságának hatáskörébe.
A házirend megsértése a jelenlegi jogszabályi rendelkezések értelmében már nem minősül szabálysértésnek, ezért az ilyen ügyekben a társasház polgári peres eljárást indíthat jogai érvényesítése végett az illetékes bíróságnál.
Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő
Magánindítványos (becsületsértés, magánlaksértés, tulajdon elleni szabálysértéseknél, ha a sértett az elkövető közvetlen hozzátartozója) ügyekben az elkövetéstől számított 30 napon belül kel előterjeszteni a magánindítványt.

Lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítése

Aki a lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakást a támogatás igénybevételéről szóló szerződés szerinti 10 éven belül (fiatalok otthonteremtési támogatása esetében 5 év) elidegeníti, vagy lebontja, köteles az igénybevett támogatást a Magyar Államkincstár részére visszafizetni.
Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege:
2.200,- Ft értékű illetékbélyeg, a kérelemre ragasztandó
I. Visszafizetési kötelezettség felfüggesztése
Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés időtartamát a bontás vagy eltérő hasznosítás tényleges megkezdésének, illetőleg az elidegenítésről szóló szerződés megkötésének napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos kérelme alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője.
A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a Magyar Államkincstár tehermentesíti, ha a tulajdonos az igénybevett támogatás(ok) összegét a pénzügyminiszter által kiadott tájékoztatóban közzétett kincstári letéti számlára befizette. A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a jegyző határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a tulajdonosnak kifizethető összeget, továbbá intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt.
A Kincstár a felfüggesztés megszűntetéséről történő tudomásszerzését követően 15 napon belül átutalja a jogosultnak a jegyzői határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára. Ha a tulajdonos a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a jegyzői határozat alapján a Kincstár intézkedik. A lakás tulajdonosának a felfüggesztési határidő lejártáig kell az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolnia (az adásvételi vagy csereszerződés esetén a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási bejegyzését tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatával, építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával), és nyilatkoznia valamint igazolnia, hogy a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította. Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.
II. Lakáscélú állami támogatás visszafizetésének biztosítására szolgáló jelzálogjog és elidegenítés és terhelési tilalom közvetlen átjegyzése
A kedvezményt, az adó-visszatérítési támogatást, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatásokat, illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt az önkormányzat jegyzője intézkedik. (Erre akkor van mód, ha a támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítésének bejelentésével egyidejűleg a kérelmező hitelt érdemlően igazolni tudja az új lakás megvásárlását is, az előírt mellékletek csatolásával). A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.
III. Lakáscélú állami támogatás igénybevételével vásárolt lakás elidegenítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
A lakás tulajdonosa a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötését, illetőleg a bontás, az eltérő hasznosítás, vagy a lakás használatának az átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjének bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás, vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap. A lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a bejelentést, illetve a tudomásszerzését követően, ha a lakás tulajdonosa a felfüggesztést nem kérte, az iratokat 5 napon belül átteszi a Kincstárnak a lakás fekvése szerint illetékes regionális igazgatóságához, amely határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát a támogatások visszafizetésére.

HIRDETMÉNYEK-HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK

Ügyintéző:Turcsán Mónika jegyző, Mlinárcsek Ferencné

Termőföld adásvétele, haszonbérlete esetében ingatlanonként a hirdetményenkénti kifüggesztésért 1.750.- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Hatósági bizonyítványok eljárási illetéke szociális ügyben illetékmentes, egyéb ügyekben általános tételű illeték 2.200.- Ft.
105A bizonyítvány kiadáshoz minden esetben szükséges 2 tanú személyes megjelenése.