• -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2216
  • -05-18
  • -05-18
  • -05-18 2218
  • -05-18
  • -05-18 2219
  • -05-18
  • -05-18 2220
  • -05-18
  • -05-18
Nézsa cimer

Községi Könyvtár

Arthur C. Clarke: Űrodisszeia regények

Előbb a filmváltozat jelent meg, majd pár hónap múlva a könyv. A film nem érte el a várt sikert a bemutatókor, utána azonban „kultuszfilm” lett, a könyv pedig kultuszkönyv. Világhírre repítette Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra c. művét, a Kék Duna keringőt, a HAL9000-et, az „Istenem, teli van csillagokkal!”-t („…It’s full of stars…!”)… Aztán jött a többi könyv, következett a 2010 - második űrodisszeia filmváltozata („A találkozás éve”). A sci-fi rajongóknak megkerülhetetlen történetfolyam, az elgondolkodni szeretőknek jó témákat kínáló írások…

Arthur C. Clarke-ról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_C._Clarke

És akkor lássuk a sorozat tagjait.

20012001 űrodisszeia

Arthur C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából – egy másik szerzővel, Stanley Kubrick filmrendezővel együtt – először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is – bár a bemutatója végül is bukás volt -, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: „A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe.” A könyvtárban lévő kötet annyiban eltér a „klasszikus” kiadástól, hogy tulajdonképpen az eredeti történetet nem is tartalmazza. Benne van viszont egy sor, a film és a forgatókönyv, illetve az ezzel párhuzamosan íródó regény alakulásával kapcsolatos történet, olyan változatok, amelyek kimaradtak vagy a filmből, vagy a könyvből, vagy mindkettőből, illetve Clark olyan korábbi írásai, amelyek a történetet ihlették, alakították.

A planetology.hu ajánlója (részleteket árul el a történetből!)

Könyvajánló: Arthur C. Clarke – 2001 Űrodisszeia
Idén 50 éves a science fiction fekete monolitja, minden tudományos-fantasztikus mű ősatyja, Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick közös műve, a kikezdhetetlen és örök életű klasszikus, a 2001: Űrodüsszeia.
Hogy tiszta legyen a kép, egy fontos dolgot már a legelején le kell szögezni: a 2001 valójában nem egy könyv, amit később, “lebutítva” filmvászonra vittek. A 2001 egy könyv és egy film egyszerre, egy időben (!) készült együttese.
A két mű közt természetesen vannak apró különbségek, már a cím sem egyezik: míg a film címe Űrodüsszeia, addig a könyvé Űrodisszeia. Mivel azonban jelen esetben a könyv és a film különösen szorosan kapcsolódik egymáshoz, nem mehetünk el utóbbi mellett sem szó nélkül.
Az emberiség hajnalán találjuk magunkat. Majomember őseink a kihalás szélén küzdenek a túlélésért és sajnos rosszul áll a szénájuk. Egyik reggelre virradóra azonban egy különös “jövevényre” lesznek figyelmesek: egy hatalmas, fekete kőtömbre, a monolitra, mely hozzásegíti az ember ősét nemcsak a túléléshez, hanem a felemelkedéshez is…
Változik a kép, több millió évet ugrunk előre az időben. Az ember már kijutott az űrbe és állandó bázist létesített a Holdon. Heywood Floyd, az Országos Űrhajózási Tanács elnöke épp a Clavius-kráterben lévő bázis felé tart. Mint kiderül, a Tycho kráterben egy rejtélyes mágneses anomáliát fedeztek fel, melyet TMA-1-nek neveztek el…
A könyv következő fejezetében a Discovery űrhajóban találjuk magunkat, úton a Szaturnusz felé, ahova a monolit a rejtélyes jelet küldte. Itt jelentős különbség a film és a könyv között, hogy Kubrick filmjében, financiális okokból a Jupiterre tart az űrhajó. A hosszú út alatt testközelből csodálhatjuk meg a Jupitert, megtudhatjuk, hogyan hoznak létre a Discovery űrhajósai mesterséges gravitációt, megismerkedhetünk magával a legénységgel, ugyanakkor szembesülnünk kell azzal is, hogy az út egy nem várt konfliktust is tartogat…
A könyv végéhez közeledve a Discovery úti céljához, a Szaturnuszhoz ér, a hajó parancsnoka, Dave Bowman pedig rátalál utazása következő mérföldkövéhez, mely a bolygó Iapetus nevű holdján várja. Az ezt követő jelenetek bemutatására pedig az emberi érzékszervek már nem elegendőek…
Arra a kérdésre pedig, hogy az egész végén hova jut Bowman és miért, már mindenkinek saját magának kell megtalálnia a választ.
Mind a könyv, mind a film kortalan, olyan alapmű, amit akárhányszor újra el lehet olvasni/meg lehet nézni, mindig találhatunk benne eddig megválaszolatlan kérdéseket. Elsőnek a könyv elolvasása ajánlott, majd ha ezen túl vagyunk, jöhet a neheze, a film.
Előbbi lebilincselő és olvasmányos, ugyanakkor tudományosan is hiteles, mint Clarke művei általában; Kubrick filmje viszont már sokkal nehezebb falat, sokkal több kérdést hagy megválaszolatlanul.
Elég csak Clarke-ot idézni: “Ha teljesen érted az Űrodüsszeiát, akkor hatalmas kudarcot vallottunk. Sokkal több kérdést szándékoztunk feltenni, mint megválaszolni.“
A 2001 (többek között) azért is nagyszerű mű, mert rengeteg oldalról lehet vizsgálni és értelmezni: ahány ember, vallás és világnézet, annyiféle a mű értelmezése is. Hogy pedig mi miért történt a 2001-ben és mi köze mindennek a rejtélyes monolithoz, kimeríthetetlen beszédtéma.
Mint sci-fit, a 2001-et legtömörebben talán a Discovery űrhajó AE-35-ös egységével tudnám azonosítani: “Hibátlan.“

Szöveg forrása: https://planetology.hu/konyvajanlo-arthur-c-clarke-2001-urodisszeia/

A film a port.hu-n: https://port.hu/adatlap/film/tv/2001-urodusszeia-2001-a-space-odyssey/movie-38821

A film az imdb.com-on: https://www.imdb.com/title/tt0062622/?ref_=nv_sr_srsg_0

20102010 Második űrodisszeia

Kilenc évvel a Discovery katasztrófával végződő küldetése után mindenki a Jupiterhez készül kifürkészni a rejtélyes monolit titkait.

Az oroszok és az amerikaiak végül együtt indulnak el, de egy rivális kínai expedíció is a nyomukban van. Azt persze senki sem sejtheti, mi fogadja majd őket.

A magára maradt Discoveryn ezer veszély várhatja a mentőcsapatot, nem utolsósorban a meghibásodott komputer, HAL, aki az előző legénység tagjaival is végzett. És vajon mi történhetett Dave Bowmannel, az utolsó életben maradt űrhajóssal, aki egyszerűen eltűnt a csillagok között? Az emberekre hatalmas meglepetések várnak az óriásbolygó holdrendszerében, amelyek kalandjuk végére az egész Naprendszer képét átrendezik.

Clarke klasszikusának folytatása még nagyobb siker lett, mint az eredeti, és ugyanúgy kasszasiker film is készült belőle. A kötetben magyarul még meg nem jelent szövegrészekkel kiegészítve olvasható a világhírű Űrodisszeia-tetralógia második kötete.

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/2010-masodik-urodisszeia?kampany=aw-visual&gclid=Cj0KCQjw0K-HBhDDARIsAFJ6UGhv_sUcgp8zyidJJuSqKOtB2Zrb5re8-pv18ZPQt9ref6XzjcxX8ZEaAvikEALw_wcB#bovebb_ismerteto

A film a port.hu-n: https://port.hu/adatlap/film/tv/2010-a-kapcsolat-eve-2010/movie-9188

A film az imdb.com-on: https://www.imdb.com/title/tt0086837/?ref_=nv_sr_srsg_0

20612061 Harmadik űrodisszeia

Évtizedek teltek el a holdi Monolit és a földönkívüli szupercivilizáció felfedezése óta. Bolygóink egén azóta két nap világít, és a Jupiter egyik kísérőjéből egy újszülött értelem bölcsője lett, tiltott terület az ember számára.

Dr. Heywood Floyd, a kozmikus lavinát elindító egykori küldetés földi irányítója jócskán megöregedett. Izgalmaktól mentes életébe némi színt akar vinni egy utolsó kirándulással a Naprendszerbe visszatérő Halley-üstököshöz, de a sors mást tervez számára: hirtelen ismét világrengető események középpontjában találja magát, ahol az emberi kapzsiság és a kifürkészhetetlen idegen gondolkodás útjai keresztezik egymást - végzetes következményekkel.

Űrhajóeltérítés, kényszerleszállás és egy rendkívüli mentőakció története a világhírű Űrodisszeia-sorozat harmadik kötetében, mely mesteri módon készíti elő a tetralógia méltó lezárását.

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/2061-harmadik-urodusszeia?recLink=1#bovebb_ismerteto

30013001 Végső űrodisszeia

Ezer év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta.

Az új virágkorát élő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében... csakhogy ő már ezer éve halott!

A sci-fi nagymestere, Sir Arthur C. Clarke méltó módon, egy letehetetlenül izgalmas és pazar szellemi kalanddal zárta le Űrodisszeia-sorozatát. A távoli jövőbe kalauzoló, de napjaink számára is fontos üzeneteket hordozó 3001 most javított, újraszerkesztett formában kerül az olvasók elé.

"A 3001 nem csupán egy fantasztikusan érdekfeszítő regény, amelyben fény derül a HAL nevű mesterséges intelligencia szándékaira és a monolitok titkára, hanem egy nagyon bölcs, gondolatgazdag és provokatív könyv is."

https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/3001-vegso-urodisszeia?recLink=1#bovebb_ismerteto

Kölcsönözhető a Könyvtárban!

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.