Magyar Falu Program - Közművelődési szakember foglalkoztatása Nézsán
Közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatás
Kedvezményezett neve: Nézsa Községi Önkormányzat
Projekt címe: Közművelődési szakember foglalkoztatása Nézsán
Szerződött támogatás összege: 5.035.335- Ft
Támogatás mértéke: 100%
A Kormány a Magyar Falu Program keretében 2021-ben meghirdetett " Közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatás" című, MFP-KEB/2021 kódszámú pályázati kiírás alapján Nézsa Községi Önkormányzatának benyújtott pályázatát támogatta.
A projekt tartalma: A projekt keretében biztosított bértámogatással teljes munkaidős közösségszervező foglalkoztatásra került sor településünkön. Munkája esélyt ad a helyi kultúra, a szabadidős tevékenységek fejlődéséhez, valamint a közösségek közötti kapcsolat kialakításához. A sikeres pályázatnak köszönhetően sikerült beszerezni a Művelődési házba 109 db rendezvény széket, 10 db rendezvény asztalt. A közösségszervező feladatai ellátásához beszerzésre került 1 db lap top, 1 db nyomtató, 1 db hangfal.
A projekt befejezési dátuma: 2022. 11. 30.
A projektazonosító száma: 3285225429
Magyar Falu Program - Óvodai kerítés felújítása Nézsán
Kedvezményezett neve: Nézsa Községi Önkormányzat
Projekt címe: Óvodai kerítés felújítása Nézsán
Szerződött támogatás összege: 4. 864. 860,- Ft
Támogatás mértéke: 100%
A Kormány a Magyar Falu Program keretében 2021-ben meghirdetett "Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése" című, MFP-ÖTIK/2021 kódszámú pályázati kiírás alapján Nézsa Községi Önkormányzatának benyújtott pályázatát támogatta.
A pályázat célja az volt, hogy az óvodás gyerekek számára a megújult belső terek mellett egy olyan külső tér kerüljön kialakításra, amely szavatolja biztonságukat. A régi kerítés elbontásra került, helyébe KÓTAI ponthegesztett táblás kerítés és 2 db 170*200cm méretű kiskapu beépítésre került.
A projekt befejezési dátuma: 2021.12.31.
A projektazonosító száma: 3284739981
Kommunális eszköz beszerzése
Kedvezményezett neve: Nézsa Községi Önkormányzat
Projekt címe: Kommunális eszköz beszerzése
Szerződött támogatás összege: 2. 027. 554,- Ft
Támogatás mértéke: 100%
A Kormány a Magyar Palu Program keretében 2021-ben meghirdetett "Kommunális eszköz beszerzése" című, MFP-KOEB/2021 kódszámú pályázati kiírás alapján Nézsa Községi Önkormányzatának benyújtott pályázatát támogatta.
A pályázati támogatásból 1db AGM 180 függesztett rézsmulcsozó, és 1db AGM model 13 függesztett TLT hajtású ágaprító felső kifújóval szerzet be.
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2022.04.30
A projektazonosító száma: 3289374965
Belterületi járdák kialakítása Nézsa községben
Projekt címe: Belterületi járdák kialakítása Nézsa községben
Projekt kódszám: MFP-BJA/2019.
Kedvezményezett neve: Nézsa Községi Önkormányzat
Támogatási összeg: 1.150.378, -Ft
A Magyar Falu Program keretében meghirdetett a „Kistelepülések járda építésének, felújításának anyagtámogatása” című pályázati kiírásra Nézsa Községi Önkormányzat 2019. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be.
A benyújtott pályázat megfelelt a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi értékelési szempontoknak, így az Önkormányzat a támogatásra jogosulttá vált.
Nézsa Községi Önkormányzat a Magyar Falu Program keretében a támogatói okirat értelmében a Nézsa, Rákóczi és Széchenyi utcák járda kialakítás munkáinak anyagköltségére 1.150.378, -Ft összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesült.
A közösség erősítése Nógrádtól Kállóig
TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00006 PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ
A projekt címe: A közösség erősítése Nógrádtól Kállóig
A kedvezményezett neve: Nyugat-Nógrád Térségfejlesztő Nonprofit Kft.
A projekt azonosítószáma: TOP-5.3.1-16-NG1-2017-00006
A szerződött támogatás összege: 100 000 000,- Forint
A támogatás mértéke: 100 %
A projekt megvalósítás időtartama: 2018. július 1- 2023. március 31.
A PROJEKT ÁTFOGÓ CÉLJA, TARTALMA
A Cserhát dombvidéke jellegzetes nógrádi táj. Völgyek közt megbújó kis falvaival nagyrészt zárt természeti egységet jelent. Az elmúlt évszázadokban ez a falvak/községek, illetve plébánia közösségek társadalmilag zárt világát is jelentette, ami magyarázatul szolgál arra, hogy nagyon kis földrajzi távolságok ellenére is a helyi szokások, hagyományok, vagy a népviselet egyedi jellegzetességeket mutatnak. Ez a szelíd dombsági táj már nem agglomeráció, hanem a fővároshoz legközelebb eső önálló arculatú természeti és történeti-néprajzi egység. E patakokkal átszőtt, lombos erdőkkel borított táj apró falvaihoz gyakran várromok, kúriák és kastélyok tartoznak. Jó néhány középkori eredetű templommal, néhol annak romjaival is találkozunk. A falvak templomai jellemzően magaslati helyen, közel az éghez épültek. Ősi kegyhelye a Szent László király csodás ugratása nyomán keletkezett Mátraverebély-Szentkút, majd néhány további zarándokhely is létesült. Ég és föld, ember, közösség és természet színes harmóniája valósult meg itt évszázadokon keresztül, máig hatóan.
Területünk népe a palóc népcsoporthoz tartozik, és sok vonásában különbözik a Szécsény - Pásztó - Zagyva vonaltól keletre élő, a történelem során kevésbé bolygatott palóc néptömbtől. A Cserhát vidékét erősen sújtották a török hódoltság pusztításai. A 17. századtól, de főképpen a 18. sz. folyamán a túlélő magyar lakosság mellé szlovákok telepedtek, illetve a szomszédos védettebb megyékből, és Nógrád északi vidékeiről magyarok is. A vegyes lakosságú falvakban az evangélikus vallású szlovákok és a katolikus magyarok hosszú együttélése során szoros kapcsolat alakult ki. Megtanulták egymás nyelvét, házasodás révén utóbb rokonságok jöttek létre.
A jobbágyfelszabadítást követően az itteni parasztság gazdálkodása elmaradt az országos átalakulás ütemétől. A történeti, társadalmi körülmények sajátos volta (a szűkös birtokviszonyok, nagyobb város nélküli térség, az ipar késői kibontakozása stb.) korlátozta az itt élők lehetőségeit, s szerepet játszott abban, hogy a vidék parasztságának életmódja, kultúrája lassabban változott, és számos régies vonást örökített át az utóbbi évtizedekre. Ezen a tájon még a 20. század közepén is nagyrészt önellátásra berendezkedve, földművelésből, állattartásból éltek. Az elzártság, az elszigetelt életforma emberöltőkön át megőrizte a hagyományos életmódot, az archaikus szokásokat. A természetbe ágyazott életmóddal összefüggésben a községek vallásos élete is közösség, kultúra és identitás meghatározó jelentőségű részben még napjainkban is. Magyarországon e településeken járnak legnagyobb arányban templomba, és tartják meg az egyházi év ünnepeit. Palócnak lenni korábban maradinak, oktondinak számított, de évtizedek óta szívesen vállalják ilyen mivoltukat, mert már a közösségi-etnikai karakter megtartó erejű kifejezése lett. A hagyományok éltetése és a közösségi lét serkentése a falusi élet fönnmaradásához ma már nélkülözhetetlen.
Vanyarc, Erdőkürt, Galgaguta, Nógrádkövesd, Bercel és Bér egymással szomszédos települések, és szokásaik, hagyományos közösségi kultúrájuk is összekapcsolja őket. A Vanyarci Haluska Fesztivál ez egyik legnépszerűbb, országos hírnévnek örvendő szlovák rendezvény. Berkenye és Szendehely a sváb települések a megye nyugat-nógrádi részén, ahol még a mai napig fellelhetők szokásaik, ünnepeik.
Nógrádsáp, Nézsa, Keszeg, Ősagárd és Nőtincs a magyar népi hagyományokat erőteljesen ápoló, aktív közösségi élettel bíró települések. A térségbeli és lokális hagyományok felélesztése, újra erősítése révén táplálhatja polgárai nemzeti és helyi identitását, erősítheti a fiatalság hazaszeretetét és ragaszkodását szülőföldjéhez.
A projekteben részt vevő települések:
Bér Község Önkormányzata
Bercel Község Önkormányzata
Berkenye Község Önkormányzata
Erdőkürt Község Önkormányzata
Galgaguta Község Önkormányzata
Kálló Község Önkormányzata
Keszeg Község Önkormányzata
Nézsa Község Önkormányzata
Nógrád Község Önkormányzata
Nógrádkövesd Község Önkormányzata
Nógrádsáp Község Önkormányzata
Nőtincs Község Önkormányzata
Ősagárd Község Önkormányzata
Szendehely Község Önkormányzata
Vanyarc Község Önkormányzata
A projekt az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósult meg.
További információ kérhető:
Nyugat-Nógrád Térségfejlesztő Nonprofit Kft.
2687 Bercel, Béke út 1.
Telefon: +36 (70) 984 8473
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A kapcsolódó sajtóközleméányt olvashatják.
MFP-OUF/2019 „ Óvoda udvar”
Nézsa Községi Önkormányzat a Magyar Falu Program keretében meghirdetett, MFP-OUF 2019 kódszámú Óvoda udvar fejlesztése című pályázati felhívás a "Csodakert Óvoda és Bölcsőde játszókert kialakítása, játszótéri elemek elhelyezésével” című projekt keretében 4.667. 467 Ft forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Támogatott: Nézsa Községi Önkormányzat
Program száma: MFP-AEE/2019
Alprogram neve: Óvoda Udvar
Megvalósítás éve: 2021
Támogatás összege: 4. 667. 467 forint


Fontos változások a gépjárműadóval kapcsolatban
Tisztelt Adózó!
Tájékoztatjuk, hogy 2021. január 1-jétől a gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 2020. december 31-ig hatályos rendelkezései alapján a belföldi gépjárművek adója esetében az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látta el. A törvénymódosítás alapján az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság (NAV) vette át.
Cikk folytatása
Humán szolgáltatások fejlesztése Nőtincs térségében
Kedvezményezett neve: Nőtincs Község Önkormányzata által vezetett konzorcium
Projekt azonosító száma: EFOP-1.5.3-16-2017-00120
Projekt címe: Humán szolgáltatások fejlesztése Nőtincs térségében
Támogatás összege: 249 629 464 forint
Támogatás mértéke: 100%
A projekt célja Nőtincs, Alsópetény, Felsőpetény, Ősagárd, Nézsa, Nógrádsáp és Legénd helyi viszonyainak megfelelő, a megalkotott helyi esélyegyenlőségi programban lefektetett célcsoportra fókuszáló, őket támogató komplex szolgáltatásfejlesztés megvalósítása. A fejlesztések a helyi szükségleteken és igényeken alapuló, a helyi közösségek által kialakított, a helyi társadalom fejlődését szolgáló szolgáltatások bevezetésére, fejlesztésére, a közszolgáltatások elérésére koncentrálnak.
A célok elérése érdekében régiós szinten mind a munkaerő kereslet bővítésére, mind a munkaerő kínálat mennyiségi és minőségi fejlesztésére szükség van. A kereslet élénkítése elsősorban a gazdaságpolitika, gazdaságfejlesztés eszközeivel érhető el, míg a munkaerő aktiválása és foglalkoztathatóságának javítása a foglalkoztatáspolitika egyik legfőbb feladata.
Specifikus célok:
- A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése.
- A fiatalok aktiválása, munkába állásuk ösztönzése és foglalkoztathatóságuk javítása. A munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása.
- A munkaerő versenyképességének javítása.
- A gazdasági igényekhez igazodó szak- és felnőttképzési intézményrendszer kialakítása.
- A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.
- A szociális gazdaság fejlesztése Projektünk harmonizál az „együttműködő társadalom” prioritási tengellyel, és a következő tematikus célok valósulnak meg:
- Az aktív befogadás, többek között az esélyteremtés és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében
- A marginalizálódott közösségek – különösen a romák körében – társadalmi-gazdasági integrációja
- A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat
- A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása
- Hozzájárulás a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák megvalósításához